Szép gondolatok...




Mesélj rólam...

Mesélj anya milyen voltam, amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam és Te hozzád hogyan szóltam?
Amikor nem volt beszédem, honnan tudtad mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?

Mesélj rólam, hogy szerettél, engem is karodba vettél?
Meleg tejeddel etettél, akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem?
Úgy neveztél: kicsi lelkem?

És amikor még nem voltam a hasadban rugdalóztam?
Tudtad-e, hogy milyen leszek, milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány leszek?

Mesélj anya, mesélj rólam!
Milyen lettem, amikor már megszülettem?
Sokat sírtam, vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?

Ha én nem én lettem volna, akkor is szerettél volna?

/ Csorba Piroska /




 

Megható kis történet, érdemes elolvasni.
Egy Anya így szólt gyermekéhez...

Kedves Gyermekem!

Ha majd egyszer öregnek látsz, légy türelmes kérlek és mindenek előtt próbálj megérteni engem. Ha majd ugyan azt ismételgetem, ne torkollj le azzal, hogy "ezt már ezerszer elmondtad", csak hallgass meg kérlek. Emlékezz majd, hogy kislány korodban, hányszor meséltem Neked estéről estére ugyan azt a történetet, amíg elaludtál. Ha majd nem akarok megfürdeni, ne szégyeníts meg, ne veszekedj velem, hanem jusson eszedbe, hányszor kergettelek különböző ígéretekkel az esti fürdőzés előtt. Ha azt látod majd, hogy tudatlanul állok az új dolgok előtt, hagyj időt tanulnom és ne mutasd, hogy reménytelen eset vagyok.
Emlékezz rá Kedvesem, hogy mennyi mindenre tanítottalak meg kiskorodban. Szépen enni, egyedül felöltözni, megfésülködni és felvenni a kesztyűt az élet kihívásaival szemben. Ha nehezemre esik majd a járás, hagyd, hogy beléd kapaszkodjam, ahogy én segítettem Neked az első lépéseknél. Ha beszélgetés közben elejtem a szavak fonalát, ne követeld, hogy lehajoljak érte, csak hallgass meg. Amikor pedig eljönnek az utolsó napok, ne hagyj magamra azért, mert szomorúnak, vagy tehetetlennek érzed majd magad. Segíts az út végére érni. Én pedig egy cinkos mosollyal megköszönöm Neked,hogy együtt töltöttük ezt az időt: az Élet ajándékát! Szeretlek!

 

 

 





Egyik kedvenc idézetem.
Szerelemről, csalódásról, szomorúságról szól.

Tudod mi a bánat?

Ülni egy csendes szobában, s várni valakire, aki nem jön többé. Elutazni onnan, ahol boldog voltál, s ott hagyni szíved örökké. Szeretni valakit, aki nem szeret Téged, könnyeket tagadni, mik szemedben égnek. Kergetni egy álmot, soha el nem érni, csalódott szívvel mindig csak remélni. Megalázva írni könyörgő levelet, sírdogálva várni, s nem jön rá felelet. Szavakkal idézni, mik lelkedben hulltak, rózsákat őrizni, melyek megfakultak. Hideg búcsúzásnál forró csókot kérni, mással látni Őt, nem vissza fordulni. Kacagva boldogan, hazug lemondással, otthon leborulni könnyes csalódással. Aztán átvergődni hosszú éjszakákat, imádkozni azért, hogy Ő meg ne tudja, mi is az a bánat!

 

 

 

 



 

Megható történet egy koldusról...

Egy koldus az utcán a kezemhez ért, reszkető kezével valamit kért.
Láttam, hogy csalódott és boldogtalan, nem volt egy fillérem se, szégyelltem magam.
Álltam és néztem könnyes szemét, megfogtam az öreg remegő kezét.
- Bácsikám én is ide jutok, hisz a szívemben én is koldus vagyok!

 

 

 


 

Kereső
Belépés

 




 

 

Boldog Névnapot Kívánok!








Itt jártak
2013. 04. 11 -től

 




Online látogatók

 

 

 

0.026 mp